Lázár János: átalakítják az uniós pályázatértékelést

Browse By

Lázár János a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciáján tart előadást. Forrás: Portfolio. A részletekről 2016.03.10 10:42 48 órán keresztül az NGM-es kollégák sírását hallgatom, hogy mi lesz, ha az előleggel lelép a vállalkozó - tért rá egy másik vitás pontra Lázár János. Az a cél, hogy az idén, hogy az elérhető keret 48%-a legyen kiírva. 3000 milliárd forintnyi pályázat van jelenleg kiírva az új ciklusból. Az idei évre 2048 milliárd forintos kifizetést célzunk - sorolta a konkrét számszerű célokat a miniszter. A cél, hogy 2018 végére a pénz jelentős része kifizetésre kerüljön - jelentette be. A gazdasági növekedésre vonatkozóan is ugyanis fontos célokkal rendelkezünk - tette hozzá. Lázár: hajlandók vagyunk elvonni pénzt a TOP-ból 2016.03.10 10:42 Fontos jelzést tett Lázár arra, amikor az önkormányzatok forrásfelhasználási hatékonyságát, illetve kockázatait taglalta, hogy a kormány hajlandó elvenni forrást a Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretéből (1200 milliárd) a GINOP felé azért, hogy még több forrás kerüljön a kkv-khoz. Ez új elem, erre eddig nem tett még jelzést a kormány. Csepregh Nándor, a tárca miniszter-helyettes már utalt rá, hogy a kormány nem engedi, hogy piaci alapú pályázati tanácsadókat a TOP-os pályázatokhoz és azért "csapott oda" a Miniszterelnökség a balatoni 310 milliárdos nagy fejlesztési keretnél, mert a kijáróemberek által jellemzett modellt akarja ellehetetleníteni. Ezzel együtt a tárca meggyőződése, hogy az államon belüli projektekért, pályázatokért az államon belül kell rendelkezésre állnia a pályázatírói és tanácsadói, lebonyolítói kapacitásnak. A három legfontosabb kérdés 2016.03.10 10:30 Az állam A gazdaság és A társadalom hogyan lesz versenyképes? - tette fel a kérdést Lázár János. Bürokráciacsökkentés Mégiscsak egy fenntarthatatlan állapot, hogy 4,4 millióan fizetnek adót és 1 millió embernek ebből az állam utal - vezette fel a bürokráciacsökkentés fontosságát a tárcavezető. Meggyőződése szerint ez mázsás kő az állam hátán. Csepreghy Nándor bátor volt, amikor 150 ezres mínuszról beszélt, amikor a közszféra leépítéséről beszélt. Ennek időtávja még lényeges. A leépítéshez uniós forrást vonunk be. 300 milliárd forintot tud erre költeni a magyar állam, ez fedezi a bürokrácia megreformálását - magyarázta, utalva a KÖFOP forrásokra. Ezek fájdalmas döntések lesznek - utalt a bürokráciacsökkentésre Lázár. A gazdaság versenyképessége érdekében 60% megy a forrásokból a gazdaság versenyképességének javítására. Megvan a reményünk arra, hogy a GINOP programok jól hasznosuljanak a jövőben is. A K+F források 60%-ban munkabéreket fizettek az előző ciklusban. Valódi eredmény nem volt. Tanárok bérkiegészítése volt jellemzően és tiltott állami támogatás zajlott. Bizonyos nagyvállalatoknak a jövedelmezőségét javította ez a forrás - indokolta ezen a téren a változtatásokat Lázár János. Készek vagyunk azonban transzparens vitákra a pályázatok területén - árulta el. A vissza nem térítendő támogatásokra térve kijelentette: hogy ez hogyan jusson el, ez lehet vita kérdése, de mi az MFB szerepét látjuk itt fontosnak. De a legsúlyosabb kérdés a tőkehiány kérdése. Magyarországon ugyanis tőkehiány probléma van, a legtöbb kisvállalkozás esetében. Ma a magyar bankszektor egy része, a nemzeti körben lévő bankok kivételével, a külföldi bankok piros lapot mutatnak a hitelekre éhes vállalkozásoknak - mondta. A tervek 2016.03.10 10:26 Összeállt, hogy mire és mikor akarjuk elkölteni az uniós forrásokat - folytatta a kormány terveivel. A mostani keret biztos, a 2020 utáni helyzet bizonytalan. Nekem az a véleményem, hogy valami lesz, a hozzáférés sokkal nehezebb lesz és közvetlen gazdaságfejlesztési forrás nem lesz - vetítette előre. Az új felállás néhány ágazatot sújtani fog: így az agrártámogatások esetében, az infrastruktúrafejlesztések terén - vélekedett. Megjegyezte: a franciák nagy támogatói a magyar gazdáknak, de ez jogos is Trianon után. Fontos, hogy jól használjuk fel a forrásokat. Nem tudjuk ugyanis, hogy 2020 után milyen források állnak majd rendelkezésre. Fontos felelősség, hogy a források kifutása után hogyan lesz Magyarországon gazdasági növekedés. Elismerte, hogy az elmúlt években nem történt versenyképességi javulás relatív szinten a hatalmas források bevonása ellenére. Mert valami nem volt rendben a pénzek elköltésével - húzta alá. Uniós források: ez a pénz a mienk, nem ajándék 2016.03.10 10:18 Az első hétéves fejlesztési ciklus többet segített a társadalomnak, mint a gazdaságnak. 2010-ben a kormánynak nem volt lehetősége tartalmi változtatásra. Kérdés, hogy ez milyen hatásokkal járt a gazdaság számára. Ennek a vizsgálatára felkértek egy nemzetközi tanácsadó céget - mondta Lázár János. 2014-2020-as időszakban nem lehet szempont a pénz kifizetése. Az előző időszakban a pénz kifizetése volt a fontos - emlékeztetett. Ez a pénz nem ajándék - hangsúlyozta utalva az uniós forrásra. 3000-4000 milliárdot teszünk be az EU kasszájába, marad 5000 milliárd forint nettó módon. Ezen kívül nagy veszteséget és tőkekivitelt jelent az országból, hogy megnyitottuk az EU országainak a határainkat - mondta. Nem kapunk mi semmit se az Európai Bizottságtól, ha mérleget vonunk - emelte ki. A külföldi vállalatok nagy nyertesei voltak eddig az uniós forrásoknak. Ezzel visszakerül a pénz a magországokba. Ez nem egy vélelem, hanem egy tudatos politika. Mivel a kohéziós országok nehezen férnek hozzá a pénzhez. Brüsszel szándékosan olyan nehéz bürokratikus akadályokat állít fel, amiért nem könnyű hozzáférni a pénzekhez. A szabályokkal pedig megakadályozzák, hogy a források magyar vállalkozásokhoz kerüljenek. Ez a pénz nem a Bizottságé, hanem a mienk. Ennek az árát megfizetjük, a gazdasági szuverenitásunk korlátozásában - fejtette ki Lázár János. Lázár János: 19-re lapot húztunk, de sikerült 2016.03.10 10:16 Lázár János tárcavezető korábbi idézetekkel kezdte előadását, mely szerint a 2013--2015-ös időszakban több sajtóorgánum és ellenzéki képviselő, valamint az Európai Bizottság is arra figyelmeztetett, hogy forrásvesztés fenyegeti Magyarországot. Erre válaszul Lázár János közölte: 9200 milliárd forintnál fog megállni a jóváhagyott kifizetési összeg. Ez 108%-os arány Magyarország esetében. Szlovákiában 1,2 milliárd euró elvesztése fenyeget. Csehországban 1 milliárd euró elvesztése fenyeget. Romániában 74%-ot sikerült kifizetni. 70560 projekt részesült támogatásban Magyarországon - sorolta. 2007 és 2010 között mindössze 904 milliárd forintot fizetett ki a 9600 milliárd forintból. 2013-ban 1700, 2014-ben 1850 milliárd, 2015-ben több mint 2000 milliárd forint kifizetésére volt szükség - tette hozzá. Ennek feltétele volt az uniós források intézményrendszerének átalakítása - emlékeztetett. Elismerte, hogy ez rendkívül kockázatos vállalás volt, 19-re húztunk lapot, de sikerült. A tartalmi tanulságait vegye a parlament napirendre - ezt javasolta. Lázár már tavaly ősszel is javasolt egy parlamenti vitanapot a 2007-2013-as ciklus eredményeinek megvitatására, de ez végül karácsony előtt nem került sorra, elhalasztották a tavaszi parlamenti ülésszakra. Így tehát ez nem felejtődött el, csak későbbre halasztódik. Ezért különlegesek az EU-források 2016.03.10 09:21 Balatoni András, az ING Bank vezető elemzőjének előadásával kezdetét vette a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciája, ahol előadást tart Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter "A fejlesztéspolitika eddigi eredményei és a fő irányok 2020-ig" címmel. tovább a cikkhez... Címkék: gazdaságfejlesztés, lázár jános, uniós források

Lázár János a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciáján tart előadást. Forrás: Portfolio.

Az uniós pályázatok értékelésére új rendszert dolgoznak ki – közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az uniós forrásokról rendezett Portfolió konferencián, Budapesten.

 

Hozzátette: a Miniszterelnökség április 15-ig javaslatot tesz a kormánynak az értékelési rendszer átalakításra.

Lázár János hangsúlyozta: elvárás, hogy csak állami tisztviselő értékeljen, a pályázatértékelésnél nem lesz kiszervezés. A miniszter szerint a pályázatot értékelők újra-kiválasztásáról lesz szó, nyilvános, mindenki számára hozzáférhető értékelő szaknévsort állítanak össze, objektív, az irányító hatóságok és a társminisztériumok által meghatározott szempont alapján.

Lázár János kifejtette: minden pályázatnál két értékelőnek kell lennie, akik az államtól kapják a pénzt, hivatali kötelezettségek mellett végzik majd a munkát.

A pályázati döntéselőkészítő bizottság pedig a szaktárca, az államháztartásért felelős minisztérium és a Miniszterelnökség képviselőiből tevődik össze – tette hozzá.

A miniszter kijelentette: cél, hogy az értékelés sokkal átláthatóbb, számon kérhetőbb, felelősséget vállaló legyen.

A konferencián Lázár János beszélt arról, hogy Magyarország 108 százalékban használta fel a 2007-2013-as időszakban az uniós forrásokat, 9600 milliárd forintra vállalt kötelezettséget, várhatóan 9200 milliárd forintnál áll majd meg az Európai Bizottság által is jóváhagyott kifizetés. A 2007-2013-as időszakban 70 560 projekt részesült uniós támogatásban, 9536 milliárd forint értékben szerződtek.

A miniszter utalt arra, hogy a térség számos országa forrásvesztéssel néz szembe.

Lázár János szerint a 2007-2013-as uniós forrás felhasználásának tartalmi tanulságait le kell vonni, és kezdeményezi, hogy az országgyűlés vegye napirendre e tanulságok megvitatását.

A miniszter előadásában kiemelte, hogy a 2014-2020 közötti forrásokat Magyarországnak a gazdasági versenyképesség erősítésére kell fordítania. Megjegyezte: bizonytalan az EU 2020 utáni költségvetése, közvetlen gazdaságfejlesztésre várhatóan nem lesz forrás, és ez rosszul érinti egyebek közt az infrastruktúra-fejlesztést, az agrártámogatást.

Lázár János elmondta: a V4-kel összefogva kívánnak jó pozíciót elérni a 2020 utáni költségvetésről kezdődő tárgyalásokon

A miniszter megismételte, hogy a 2014-2020-as időszak uniós pályázatait 2017 június végéig kiírják, 2018 végére a ciklus forrásának jelentős részét ki is fizetnék.

Lázár János kitért arra is, hogy Magyarországon a kis- és középvállalkozói szektorban nemcsak hitel-, hanem tőkehiány is van, ezért szükség lenne nemzeti tőkeprogram indítására az érdemi változtatáshoz.

 

MTI/portfolio