Több mint fél milliárdért vásárolt földet a volt szocialista képviselő családja

Browse By

Forgács Barna (az MSZP volt megyei képviselője, országgyűlési- és európai parlamenti képviselőjelöltje) és családja számára jól zárult a 2015-ös év, legalábbis földárverések szempontjából mindenképpen. 

Megdőlni látszik az ellenzéki média elmúlt két hónapban folyamatosan ismételt tézise, mely szerint csak a kormánypárthoz közel álló személyek vásárolhatnak földeket az árveréseken. Miért? Ahogyan a címben is utaltam rá, Forgács Barna családja több mint 750 hektárt vásárolt meg a decemberi árveréseken “elenyésző” 500 millió forintos tételben.

Kik vettek neki földet?

Lánya, Forgács Beáta négy parcellára licitált eredményesen, a közel 200 hektáros területért mintegy 142 millió forintot fizetett. Élettársa, Majtényi László Ákos szintén alaposan kiköltekezett az árveréseken. A debreceni árverésen több mint 250 hektárt vásárolt 201 millió forint értékben. Forgács Barna fia, Barnabás 168,5 hektárnyi területtel gyarapította a család vagyonát, Forgács Barnabásné, a szocialista kötődésű üzletember idős, 90 év körüli édesanyja pedig összesen 129 hektárt vásárolt az év végi árveréseken.

Állami gazdaságtól a milliárdokig.

Forgács Barna, aki a rendszerváltás előtt MSZMP tag volt, már a hetvenes évek közepén folytatott felsőoktatási tanulmányai elvégzése után azonnal a bödönháti állami gazdaságnál helyezkedett el, s gyakorlatilag a mai napig ott dolgozik, mivel az állami gazdaságot egyesítették a debreceni egyetemi tangazdasággal, amit a rendszerváltás után, 1992-ben átvett a magáncége. Az üzletember, a Magyar Idők kérdésére elmondta, hogy a családtagjai azon földeket vették meg, amelyeket az Agrárgazdaság Kft. (amelynek Forgács Barna az ügyvezető igazgatója) jelenleg is bérel az államtól, így azon földeket a cége fogja a továbbiakban is használni. Ezeket a földeket egyébként a cég 2012-ig gyakorlatilag ingyen használta, a korábbi vagyonkezelővel kötött szerződésben szereplő fizetési feltétel szerint a 17 aranykorona alatti területekért nem kellett fizetnie. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011 novemberében indult vizsgálata ugyanakkor kiderítette, hogy a bérelt 5000 hektár zöme 17 aranykorona alatt volt. A szocialista képviselő számára igencsak kedvezőnek nevezhető helyzetet végül 2012-ben számolta fel az új agrárkormányzat, a Nemzeti Földalapkezelő pedig felbontotta a szerződést a társasággal. Bíróság elé azért nem került az ügy, mert a tárca korábbi közleménye szerint peren kívüli egyezséget kötöttek a nagyvállalkozóval. Ennek részeként mintegy ezer hektár állami föld került vissza az államhoz, a fennmaradó négyezer hektárt pedig díj ellenében tovább használhatja a ma már mintegy 250 főt foglalkoztató társaság. 2013-tól a művelésében maradt állami földek után aranykoronánként évente 1250 forintot fizet az államnak.

Gyurcsán Ferenc és a Forgács család

Gyurcsán Ferenc és Forgács Barna az Agrárgazdaság Kft. Kismacsi Tehenészeti telepén. MTI Fotó: Oláh Tibor

Gyurcsán Ferenc és Forgács Barna az Agrárgazdaság Kft. Kismacsi Tehenészeti telepén.
MTI Fotó: Oláh Tibor

Fia sem ismeretlen, alig hogy kikerült az egyetemről, már a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál talált munkát, majd rövidesen átkerült a Földművelésügyi Minisztérium­ba egyenesen főosztályvezetői állásba. A villámkarriert befutó, ugyancsak szocia­lista színekben politizáló fiatalember 2005 júliusa és 2006 augusztusa között az európai uniós forrásokat felügyelő irányító hatósági főosztálynak volt a vezetője.

Ez a főosztály felelt a 2004 és 2006 között futó Agrár-vidékfejlesztési operatív program forrásainak felhasználásáért. Éppen regnálása alatt nyert el édesapja cége mintegy 112 millió forint európai uniós támogatást. Gyorsan haladt a ranglétrán: az ügy kirobbanásával egy időben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök – Gráf József miniszter javaslatára – 2008. február 1-jei hatállyal közösségi ügyekért felelős szak­államtitkárrá nevezte ki.

Forrás; Fotó: MTI

check this out getautoinsurancesquotes.com